A Hosszúlépés blog legfrissebb bejegyzésének szerzője, akár a fenti címet is adhatta volna legfrissebb postjának, de a balliberális utánpótlás mindig is sokkal töketlenebb kulturáltabb volt, mint a szart fröcsögő jobber blogger közösség... Pedig Nagy Dávid nem érdemel minimális tiszteletet sem. De ki a faszom az a Nagy Dávid?
Nagy Dávid a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az elnöke. Ő – elvileg – az első számú diákpolitikus. Nagy Dávid 1984-ben született Sárváron, az első nem fővárosi HÖOK-elnök. 28 éves és még mindig van hallgatói jogviszonya, pedig nem doktorandusz. Nagy Dávid az, akinek az elnöksége alatt a Parlament elfogadta azt a felsőoktatási törvényt, ami ezer módon sérti az egyetemek és hallgatók érdekeit. Csak címszavakban, ha esetleg elfelejtettétek volna: a keretszámok durva csökkentése, az egyetemi autonómia csökkentése, röghözkötés, Diákhitel II, milliós nagyságrendű tandíjak és forráskivonás és forráskivonás és forráskivonás. Nagy Dávid az, aki kivitt 10 000 hallgatót tüntetni, hogy hoffmannrózsás szóviccekkel húzza az agyukat. Nagy Dávid az, aki tárgyalhatott Navracsics Tiborral, akinek hatalmában állt (volna) a kormányzati erővel szemben erőt felmutatni. És nem azért, hogy ne legyen tandíj, vagy hogy ne történjen reform. Hanem azért, hogy a reformok hosszú távú célokat, az egyetemi oktatás minőségének a javulását vonják maguk után. Nagy Dávid az, akinek az elnöksége alatt 30 000-rel kevesebb hallgató jelentkezett a felsőoktatásba, és a barátaink jó része külföldön próbál szerencsét. Nagy Dávid az, aki megbukott, mint a hallgatók hivatalos képviselője. És Nagy Dávidot ma újraválasztották HÖOK-elnöknek.
De nekem ez az egész első sorban nem Dávidról szól. Hanem arról, hogy a hallgatói önkormányzatokból kerül ki a jövő politikusi generációinak egy fontos része. Széchenyi István Béla fiát így tolta le intelmeiben: „Most pedig azt kérdezem, mit tettél eddig mint hazafi? Ismét jóformán semmit! [...] Nosza rajta, tegyünk egy „keveset”, - érjük be „kevéssel” - hát nem: a jövőre kell felkészülni!!! Hazai dolgaink bölcseletéről nem tudsz semmit, mert minden, amit tudsz, csak felszínes! Az alapos vizsgálódás nem volt eddig kenyered. Erről még majd beszélünk. A Te korodban, gyors felfogásoddal és higanytermészeteddel eddig ez nem is igen volt lehetséges.”
Ezek a szavak a politikusnak készülőknek most is érvényesek. De amíg a hallgatói önkormányzatok működési alapelve, hogy a sikerteleneket, a tehetségteleneket, a korruptakat jutalmazzák, és ők fontos utánpótlásai az elitnek, addig ne várjatok semmi jót a politikától. Mert innen nem olyanok kerülnek ki, akik azt tanulták, hogy a haza dolgait miként tudják majd legjobb tudásuk szerint segíteni. Ezek a „diákszervezetek” csupán egyszerű „oligarchakeltetők”.
Mindezt úgy, hogy az Ifjúsági gyorsjelentések lesújtó képet festenek arról, hogy a 15-29 évesek hogyan gondolkoznak a politikáról, a közös ügyekről. A legfontosabb dolgok közé kellene tartoznia annak, hogy vitaképes, gondolkozó fiatal értelmiségiek új szemléletükkel meghaladják a mostani politikai kultúrát – ennek pedig a legfontosabb tere az egyetem lehet. Csak egy példa: 2009-ben négypárti(!) kezdeményezés indult, ami a HÖKöt ideológiai alapon szerveződő diákegyesületek közötti választással váltotta volna fel, osztrák modell szerint. Ezt az ötletet lehet vitatni, de a rektori konferencia buktatta meg – bármiféle vita nélkül. Így maradtunk és maradunk továbbra a nagydávidokkal a nyakunkon.
A HÖKFIGYELŐ megjegyzése:
1, hejesirás...
2, nem a rektori konferencia buktatta meg a 2009-es négypárti kezdeményezést.
+1 (köszönet olvasóinknak): Nagy Dávid közvetlen elődje, Körösparti Péter volt az első vidéki HÖOK elnök, a Debreceni Egyetemről.
