Levelet kaptunk, egyenesen az NYME-HÖK elnöke kéri a Hökfigyelő blogot korrekt tájékoztatásra. Levelüket változtatás nélkül hozzuk le, azonban sajnálattal jelezzük, hogy nagyon kerestük a levélben a magyarázatot erre e bejegyzésre - de nem találtuk...
Arra felhívnánk a figyelmét mindenkinek, hogy a jogszerűség nem magyarázata, az etikátlan viselkedésnek, levélíróink minden esetben ez utóbbit fájlalták.
Az elmúlt hetekben a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Hallgatói Önkormányzatáról megjelent cikkek és blogbejegyzések után az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökeként kötelességemnek érzem, hogy a hiteles tájékoztatás és mindkét oldal véleményének kommunikálása érdekében ezzel a nyilatkozattal reagáljak a névtelen vádak megfogalmazóinak állításaira.
Egyetemünkön a HÖK az intézmény legmagasabb döntéshozó szerve – a Szenátus – által is elfogadott Alapszabály szerint működik. A hallgatói képviselet alapvetése, hogy minden hallgató egyszerre választó és választható, tehát az első éves „gólya”, és az ötödik diplomáját szerző középkorú társa ugyanúgy indulhat a választásokon, és ugyanannyit ér a szavazata.
Az tehát, hogy a hallgatók támogatását élvezve valaki mennyi idősen kerül be a képviseletbe, nem tekinthető problémának. Sok esetben a tanulmányi évei tekintetében tapasztaltabb hallgató sokkal sikeresebb munkavégzésre képes: több a tapasztalata az egyetemen, jobban ismeri a szervezet felépítését, a döntési mechanizmusokat.
A megfelelő, és jogszerű munkavégzés biztosítása és nyomon követése az Ellenőrző Bizottság feladata, melynek elnöke és alelnökei többek között a választásokat is felügyelik. Ennek köszönhető, hogy nem működhet egy „hely átadása”, hiszen a hallgatók szavazatai alapján kerülhet csak be valaki a képviselők közé.
A HÖK-ben végzett munka mellett természetesen más tevékenység is végezhető. Napjainkban a diákmunka, a párhuzamosan végzett gyakornoki állás, vagy éppen a demonstrátori, vagy szakkollégiumi tisztség mindennapos, és természetes jelenség. Amíg ez nem válik az érdekképviseleti tevékenység kárára, úgy gondolom, senki nem vonható felelősségre miatta.
Az érdekképviseleti munkába természetesen beletartozik az is, hogy a hallgatók anyagi terheinek könnyítése érdekében igyekszünk elfogadható szinten tartani a felmerülő költségeket. A nehéz gazdasági környezet azonban az intézményeket is megviseli, így többletforrásra van szükségük. A cikkek által megemlített díjemelkedés ráadásul a pótdíjakra, különeljárási összegekre vonatkozik, mely csak akkor érinti az egyetemistát, ha a szabályzatban előírt kötelességeinek nem tesz eleget.
Szombathelyi kollégáim sikeres munkáját és megfelelő hozzáállását kiválóan tükrözi az, hogy évek óta összeszokott csapatként, közös célok érdekében együtt dolgozva érik el azt, hogy társaik többsége őket támogatja a Hallgatói Önkormányzati választásokon. Amennyiben valaki elégedetlen a mostani állapottal, annak adott a lehetőség az indulásra, ha valóban ekkora problémák merülnek fel – és nem csupán személyes ellentét van a háttérben -, garantálható a támogatottság.
Az EHÖK elnökeként ezúton is szeretnék teljes vállszélességgel kiállni mostani munkatársaim mellett, és garantálni mindenki számára, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen a Hallgatói Önkormányzat valóban a hallgatókért működik. A kritikák megfogalmazóit pedig megkérném arra, hogy nyilvános elérhetőségeim valamelyikén nevüket felvállalva jelentkezzenek, és próbáljunk meg közösen megoldást találni vélt vagy valós problémáikra.
