Az ehök örök

...A szervezők Hetesi Erzsébet dékán hozzájárulásával tartottak egy sajtótájékoztatót a GTK aulájában, de nem tudták röviden és pontosan elmagyarázni, mi a bajuk a hallgatói önkormányzat eddigi működésével. A választások bonyolult rendszere, a pénzhez és a hatalomhoz való hozzáférésnek a külső ellenőrzés elől rejtve maradó módozatai nehezen kommunikálhatók.

Információk helyett mendemondák vannak – közéleti ösztöndíj címén kifizetett összegekről vagy arról, hogy ezek egy részét visszakérik, akik odaítélik. Mások tudni vélik, hogy a diákújságok nyomdai költségeiben lehet elrejteni később magánzsebbe jutó pénzeket. Az egyik karon jelentkezett egy magánvállalkozó, hogy egy hallgatói rendezvényre való ételszállításért kenőpénzt kértek tőle. De aki benne volt az érdekképviseletben, nem beszél: attól tart, akár egy pár száz forintos számla nélküli költés miatt maga is bajba kerülhet.

Egyes források szerint az elmúlt évtizedben az SZTE-n a döntéshozatal fokozatosan a zárt tömbként, egységesen fellépő hallgatói képviselet foglyává vált. Az egyetem legfőbb döntéshozó szervébe, a szenátusba a tagok egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. A karok közti eltérő érdekek miatt a többi szenátustag között ritka a teljes egyetértés, így kétharmados többséget gyakorlatilag csak a hallgatók támogatásával lehet elérni. Ők pedig az elmúlt években egyre nagyobb árat szabtak a szavazataiknak: a belső szabályozás fokozatos megváltoztatását, amelyben mind jobban kiterjesztik jogaikat.

Az ehök tisztségviselőit csak látszólag választják demokratikusan, alulról induló, nyílt versenyben – valójában olyan rendszer épült ki, amelyben az ehök elnökének kezében fut össze szinte minden ellenőrzési lehetőség. Noha a felsőoktatási törvény (ftv.) szerint az egyetem törvényes működéséért a rektor felel, az ehök által delegált képviselők kicsikarták azt az abszurd szabályozást, hogy hök-választások ügyében a rektornak nincs joga a törvényességi ellenőrzési kötelezettségét gyakorolni. Ez a szabály a szenátus többségének jóváhagyásával belekerült az egyetem szervezeti és működési szabályzatába, sőt a szenátus még azt is elfogadta, hogy csak az ehök egyetértésével lehet megváltoztatni.

Az egyetemi honlapon fellelhető szabályzatokat áttekintve kiderül: az ehök legfőbb szerve a választmány – az ehök elnöke egyben a választmánynak is elnöke. A választmány többségét a kari hökök által delegált képviselők teszik ki. Az ő személyükre a kari hök elnöke tesz javaslatot – a kari hök elnökének személyére viszont az ehök elnöke. Ugyancsak az ehök elnöke tesz javaslatot a nem nappali tagozatos képzésben részt vevők három képviselőjére. Tagja még az ehök-választmánynak az ehök elnökének általános, illetve gazdasági helyettese, akiknek a személyére úgyszintén az ehök elnöke tesz javaslatot...

Teljes cikk a szegedi EHÖK működéséről a Nol.hu-n olvasható.

Egy héttel korábbi cikk a témában: Közjegyzőt az urnához!